A súlyos válságokban felértékelődött a civilek szerepe, miközben az NGO-k megítélését rontotta a kormány

Végül a marihuánafogyasztás megosztja a közgondolkodást, így – deviánsnak egyáltalán nem mondható – szélesebb rétegek kísérleteznek a szerhasználattal, amely kevesebb problémát okozó fogyasztási stílusok kialakulását teszi lehetővé. Noha a magasan funkcionáló alkoholista fogalma Magyarországon még nem forog a köznyelvben, a jelenség korántsem ismeretlen. Hiszen tudjuk, látjuk, hogy nemcsak a rossz anyagi körülmények között élő, ápolatlan férfiak közt találunk iszákosokat.

Az egyén képtelen ellenállni a vágyaknak és az ösztönzőknek, és folyamatosan visszatér a kielégítést nyújtó tevékenységhez. Elveszti a kontrollt a viselkedés felett, és folyamatosan függőségi ciklusba kerül. Néhány viselkedési függőség esetén az egyén egyre nagyobb intenzitású ingerekre és tevékenységekre vágyik ahhoz, hogy elérje a kívánt kielégülést.

Az idő és energia nagy részét a szenvedélyére fordítja, gyakran figyelmen kívül hagyva más fontos személyes és társadalmi kötelezettségeket. Gyakran túlzott kockázatot vállalnak, hogy elérjék a megfelelő élményt. Ehhez olyan helyzetekbe kerülhetnek, amelyek veszélyeztethetik az életüket és az egészségüket. A szenvedélyük olyan érzelmi kiengedést és pozitív élményeket nyújthat, amelyek miatt a függő egyre jobban rá szorul.

Szociológia Tanulmányok, esszék » Györe Anett – Az alkoholizmus, mint társadalmi jelenség

• Ezek a tervek a biztonság, a fenntarthatóság és a gazdaságosság javítására összpontosítanak.
• A cím nem egy szerelmi történetet takar, bár a szenvedélybetegségek is sajnos gyakran életre szólóak.
• Higgyék el, védi épp eléggé a gazdasági lobbi és az évszázados hagyomány.
• Az addikció valójában minden társadalmi osztályban, korosztályban és nemben megtalálható, és nagyon sok embert érint.
• A társadalom pozitívan viszonyul hozzájuk, különösen ha ez valamilyen sportban, munkában vagy hivatástudatban jelenik meg.

Úgy véli, csak kevés olyan munka született, amely a társadalmat, annak szokásaival, normáival, erkölcsi szabályozó szerepével, kontrollgyakorló hatásával bekapcsolta volna a kábítószer-használatról való tudományos gondolkodásba. Ehhez a munkához szeretnék, ahogy fentebb írom, érintetteket, érintettek hozzátartozóit, házastársait/partnereit megszólaltatni. Fontosnak tartom az ismeretterjesztést és az edukációt, hogy értsük a függőség kialakulásának okait, működési mechanizmusát, lélektani mozgatórugóit. Meggyőződésem, hogy a függőségekkel és a függőkkel kapcsolatban is számos téves információ, sztereotip vélekedés, előítélet kering, és övezi stigmatizáció. A függőségek témakörét szeretném egy – műfaját tekintve alapvetően – interjúkötetben körbejárni, empátiával, ítélkezésmentesen. Nem szak-, illetve tankönyvben gondolkodom, hanem olyan izgalmas, olvasmányos és reményeim szerint tanulságos kötetben, amit az érintetteken kívül szívesen olvasnak olyanok is, akiknek a téma felkelti az érdeklődését.

Jellemzően több szó esik a kémiai függőségekről – talán a köztudat veszélyesebbnek vagy elítélendőbbnek tekinti ezt a halmazt, és kevesebbet beszélünk a viselkedésbeli függőségekről, amelyek manapság egyre nagyobb teret hódítanak. Ilyen például a szerencsejáték-, az onlinejáték-függőség, a munka- vagy a vásárlási mánia. Vagy gondoljunk a szinte az egész társadalmat érintő telefon- vagy közösségimédia-függőségre, amelynek következményeit csak év múlva láthatjuk tisztábban. Azt azonban már most tapasztalhatjuk, hogy az okos eszközök az emberi viselkedésre és szociális kapcsolatainkra negatívan hatnak, sok esetben magányhoz, depresszióhoz, negatív énképhez vezetnek. A viselkedési függőségek közül általánosságban azt tekinthetjük igazán veszélyesnek, ami az egyén számára problémát okoz – hogy segíteni tudjunk, ismernünk kell erőforrásait, családi hátterét stb.

Ilyen formációk lehetnek például sóbányák, gránit vagy agyagkőzetek. A mélygeológiai tárolás célja, hogy a radioaktív anyagok ne kerülhessenek kapcsolatba a bioszférával. A szén-dioxid-kibocsátás szempontjából az atomenergia egyértelműen a környezetbarátabb megoldások közé tartozik. Bár az atomerőművek építése és leszerelése során keletkezik valamennyi szén-dioxid, a működésük során gyakorlatilag nincs károsanyag-kibocsátás. Ez különösen fontos a klímaváltozás elleni küzdelemben, ahol a fosszilis tüzelőanyagok használatának csökkentése kulcsfontosságú. A trendek azt mutatják, hogy bár egyes országok csökkentik az atomenergia használatát, mások éppen növelik.

A közvéleményt nagymértékben befolyásolják a katasztrófák, mint Csernobil vagy Fukushima, melyek hosszú távú félelmeket és bizalmatlanságot generálnak. Ezzel szemben, a klímaváltozás elleni küzdelemben az atomenergia karbonsemleges alternatívaként jelenik meg, ami támogatókat vonz. Az atomenergia és a megújuló energiaforrások nem feltétlenül versengő, hanem kiegészítő technológiák lehetnek, amelyek együttes alkalmazásával egy stabil, fenntartható és környezetbarát energiarendszer építhető ki.

Azakarat gyengesége a függő saját döntése, egy lassú öngyilkos viselkedés. A képernyők, kütyük esetében valóban nehéznek tűnhet meghúzni a határt, de itt is a kényszerességre helyezném a hangsúlyt. Természetesen mindannyian használjuk ezeket az eszközöket, de az fontos, hogy mellette el tudjunk menni például kirándulni úgy, hogy ne pörgessük a közösségi médiát a telefonunkon. De természetesen nem mindenki függő, aki sokat használja ezeket az eszközöket, hiszen a függőség nem pusztán mennyiségi kérdés. A paksi atomerőmű Magyarország egyedüli atomerőműve, és kulcsfontosságú szerepet játszik az ország villamosenergia-ellátásában.

Függőségek Kezelése: Az Emberi Erőforrások és A Pszichológia Szerepe

Azonban fontos megjegyezni, hogy a legtöbb ilyen technológia még fejlesztési vagy kísérleti fázisban van, és a széles körű bevezetésük előtt még sok kihívással kell szembenézni. Az atomenergia és a megújuló energiaforrások gyakran kerülnek szembe egymással a közbeszédben, mintha kizárólag versengő technológiák lennének. Mindkét energiaforrásnak megvannak a maga előnyei és hátrányai, és a hatékony energiarendszer jövője valószínűleg a kettő kombinációján alapul. Nem csak az építési fázisban, hanem az üzemeltetés során is sok magasan képzett szakemberre van szükség, például mérnökökre, fizikusokra és technikusokra. A dúsított urán, melyet az atomreaktorok üzemeltetéséhez használnak, szintén kettős felhasználású anyag.

A radioaktív hulladékok tárolása és kezelése további hosszú távú anyagi terhet jelent. Az 1986-os csernobili katasztrófa egyértelműen az emberi mulasztás és a szovjet tervezés hiányosságainak eredménye volt. A reaktor tervezési hibái, a biztonsági protokollok figyelmen kívül hagyása, és a tájékoztatás hiánya katasztrofális következményekhez vezettek.

Az ember alapvető szükséglete, hogy szeretné látni az eredményét annak, amit létrehoz, a nap, hónap, vagy egy projekt végén, sajnos azonban sokszor nincs valós produktum. Sokan talán nem is gondolkodnak mélyebben a kérdésről, azonban egyre többször kerül szóba, hogy korunk fogyasztói társadalma, a kultúra sajátosságai több módon is elősegítik a függőségek kialakulását és fennmaradását. Ahogy korábbi írásaimban is említettem, az addikció kialakulásában több tényező is szerepet játszik, egyetlen okra nem lehet visszavezetni. Fontos tényező maga a szer, annak sajátosságai, mennyire könnyen hozzáférhető, vagy mennyire elfogadott az adott kultúrában. A mindennapokban számos elvárással, előítélettel kell szembenéznünk a kinézetünk, testünk miatt, ráadásul az elhízással kapcsolatos stigmák lassan, de biztosan beitták magukat az emberek fejébe.

Mindig ott lehetnek a pirulák a retikülben, bármikor bekapkodhatunk egy-kettőt, ma már igazából meg sem szólnak érte, ha nyugtatót vagy szorongásoldót használunk. Ugyanígy a negatív hatásokat is viszonylag sokáig könnyű leplezni, bár természetesen nem lehet a végtelenségig. Bár a szenvedély mindig ismert és fontos jelenség volt az emberiség történelme során, lélektani elemzésével egészen mostanáig meglehetősen kevés kutatás foglalkozott.

Légúti betegségek ellen: Grepofit termékcsalád

A „túléléshez” fontos, hogy az egyén megértse, mi az, amit ő tud befolyásolni és mi az, amit nem. Az a tény, hogy a munkaidő és szabadidő, munkahely és otthoni munka összecsúszik, szintén veszélyhelyzet. Egyre gyorsabb ütemben jelennek meg a technológiai forradalmak, mire az egyikhez adaptálódnánk, jön a következő. A társadalom és az egyén is egyre nehezebben bírja, egyre nagyobb a szorongás és a frusztráció. Ez az írás tulajdonképpen a Bartókkal való intuitív találkozást szeretné elmesélni, és a magam módján emléket szeretnék állítani Bartóknak, halálának …

A mai párkapcsolatokban gyakori, hogy az érzelmek közlése nem hagyományos tempóban és módon történik meg, mert a „régi” egyenletes érzelmi folyamat … A belső kritikus hangunk időnként főszerepre tör az életünkben és jóval harsányabban szól hozzánk, mint szeretnénk. A mai gyerekek rendkívül gyorsan alkalmazkodnak a digitális világhoz, sőt gyakran még gyorsabban is, mint a szüleik. Ha valaki szakemberként családterápiával foglalkozik, és azon dolgozik, hogy javítsa a hozzá fordulók közös életét, azt tapasztalja, hogy nincs … Most gondoljunk arra a hajléktalan és alkoholista, netán drogos emberre, akit legutoljára láttunk egy aluljáróban vagy az utcán feküdni.

A munkamániás emberek gyakran szenvedélyesen szeretik azt, amit csinálnak, és élvezik a munkájukat. A munka több, mint egy egyszerű kötelesség, egy olyan terület amiben kifejezhetik tehetségüket és megvalósíthatják önmagukat. A munkamániás emberek hajlamosak arra, hogy túlzottan függjenek a munkától és nehézségeik lehetnek a munka és magánélet egyensúlyának fenntartásában. Gyakran túl sok időt és energiát fordítanak a munkára, és gyakran túlóráznak vagy más szabadidős tevékenységeket hanyagolnak. Gyakran a munkamániás emberek társa sorozatosan visszajelzi párjuknak, hogy keveset kapnak belőle otthon és gyakori az ezzel kapcsolatos válások száma is. Ugyancsak nagy problémát okozhatnak a különböző szerencsejátékfüggőség és a sportfüggőség is.

Aki fél, annak függőségre van szüksége, miként a gyengének támaszra. A kommunikáció kulcsfontosságú az atomenergiával kapcsolatos közvélemény formálásában. A tudományos tények érthető és átlátható bemutatása, a kockázatok és előnyök valósághű mérlegelése elengedhetetlen a megalapozott döntésekhez. Az atomenergia jövője tehát ígéretes, de továbbra is komoly kutatási és fejlesztési erőfeszítéseket igényel ahhoz, hogy a potenciális előnyök teljes mértékben kiaknázhatók legyenek, miközben a kockázatok minimalizálódnak.

Célunk, hogy olvasóink inspirációt találjanak mindennapi életükhöz, legyen szó egészségről, karrierről, technológiáról vagy spiritualitásról. Hiszünk abban, hogy a minőségi tartalommal gazdagíthatjuk az emberek életét. Az atomenergia alkalmazásának egyik legkomolyabb árnyoldala a nukleáris proliferáció veszélye. A polgári célú atomreaktorokban keletkező 239Pu (plutónium) elméletileg felhasználható atomfegyverek előállításához is.

Egy mezei kedden mit sem sejtve ül az asztalánál, második reggeli kávéját hörpölve. A digitális kommunikáció korában már nem kiabálunk, csak küldünk egy emojit. Ezek az apró vizuális jelek – színesek, egyszerűek, sokszor játékosak – … Életünket átszövik a konfliktusok, amelyek nemcsak személyes kapcsolatainkat terhelik, de a médiából ránk zúduló háborús hírek formájában az … Több tízezer főt számlál az egyik közösségimédia-platformon az a csoport, amely kifejezetten arra hivatott, hogy a gyermekvállalás után munkába …

A felületi tárolás kevésbé biztonságos, mivel a radioaktív anyagok könnyebben bekerülhetnek a környezetbe. A hulladék mennyiségének csökkentésére irányuló kutatások, mint például az újrahasznosítás, még nem elterjedtek széles körben. Az atomenergia előnye, hogy nagy mennyiségű energiát képes termelni viszonylag kevés üzemanyag felhasználásával. Azonban a maghasadás során radioaktív hulladék keletkezik, melynek biztonságos tárolása komoly kihívást jelent kisgrafika.hu a jövő generációi számára.

Jómagam érintettként, gyógyult heroinfüggőként, 20 éve pedig már addiktológiai szakemberként is jobban megtalálom önmagamat és szakmai identitásomat a második elméletben. Ezt úgy is elképzelhetjük, mint egy óriási fát, amelynek a hatalmas gyökereit is látjuk. – mindez negatív önértékeléshez, az önbecsülés csökkenéséhez is vezetett. Tehát a fa „gyümölcsei” a mélyben, a „gyökerekben” rejlő – átélt vagy éppen elszenvedett – negatív dolgok következményei.

Folyamatosan alkalmazkodunk a különböző helyzetekhez – legyen szó a munkánkról, a családi kapcsolatainkról vagy a társadalmi szerepeinkről. Egyik régi ügyfelem, nevezzük most Balázsnak, azzal a problémával keresett fel, hogy a szerencsejátékok rabjává vált. Nagyon sok pénzt eljátszott már, s pontosan érti és tudja, hogy ez marhaság, hiszen többet bukik, mint amennyit nyer. Azonban nem tud úrrá lenni azon a késztetésén, hogy izgalmat és sikert keressen a játék révén. (Tudnunk kell, hogy a szerencsejáték az agyunkban ugyanazon idegpályákat ingerli, mint a kokain.) Egy idő után már a felhalmozott tartozását is játékkal akarta megoldani, így még nagyobb adósságba verte magát. Néhány konzultáció után kiderült számára, hogy ezt a lefelé tartó negatív örvényt ő maga idézte elő és táplálta nap mint nap.

A kérdések – egyebek mellett – a tájképre gyakorolt hatást, a zajhatást, a madár-szélenergia konfliktus témaköreit érintették. A kutatás legfontosabb eredménye az, hogy a két település lakossága kifejezetten pozitívan, sőt az összes villamosenergia-termelési megoldás közül a leginkább elfogadóan viszonyul a szélturbinákhoz. A válaszadók a nagyerőművek, így a fosszilis tüzelésű és atomerőművek vonatkozásában mutatkoztak a legkevésbé elfogadónak.

A vezető atomenergia-termelő országok közé tartozik az Egyesült Államok, Kína, Franciaország, Oroszország és Dél-Korea. Az Egyesült Államok rendelkezik a legtöbb atomerőművel, de Kína a leggyorsabban növekvő atomenergia-kapacitással büszkélkedhet. Ezek az országok jelentős beruházásokat eszközölnek az atomenergia területén, részben a klímaváltozás elleni küzdelem, részben pedig az energiafüggetlenség elérése érdekében. A láncreakció kontrollált formában történő fenntartása elengedhetetlen az atomenergia hasznosításához.

A szenvedélybetegség a szenvedély valamilyen tevékenység vagy anyag iránti kontrollálhatatlan és negatív hatásokkal járó vágyakozását jelenti. Ez az intenzitás és felelősség már átveszi az irányítást az életük felett, és negatívan befolyásolja a működésüket, kapcsolataikat és az egészséget. A szenvedélybetegség azonban áthatolhat az élet különböző területein, és negatív hatással lehet a munkára, a személyes kapcsolatokra, az egészségre és az általános életminőségre. Egy munkamániás (work-aholic), ahogy ezt a szakirodalom megnevezi pl. lehet hasznos tagja a társadalomnak. A munkamániásnak jellemzően erős vágya és elkötelezettsége van a munkája iránt, a munkára helyezi a legnagyobb hangsúlyt az életében.

Egyes államok, mint például Franciaország, nagymértékben támaszkodnak atomenergiára, míg mások, mint Németország, épp a leépítés útján járnak. Ez a diverzitás jól mutatja, hogy nincs egyetlen, mindenkire érvényes megoldás. A leggyakoribb módszerek az önbeszámolós kérdőívek és a klinikai interjúk. A kormánypárti médiakonglomerátum vagy nem számol be a civil társadalom tevékenységéről, vagy dezinformációval rágalmazza és becsmérli az NGO-kat.